A gumi öregedése a tömítés meghibásodásának egyik fő oka. Tehát mi az a gumiöregedés, és milyen tényezők vezethetnek a gumi öregedéséhez
Öregedés jelensége
A gumi és termékei feldolgozása, tárolása, felhasználása során a belső és külső tényezők együttes hatása miatt a gumi fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságai fokozatosan romlanak, végül veszítenek használati értékükből. Ezt a változást gumiöregedésnek nevezik.
A tünetek közé tartozik a repedés, ragadósság, keményedés, lágyulás, porlódás, elszíneződés és penészképződés.
Öregedési tényezők
A) Oxigén: A gumiban lévő oxigén radikális láncreakción megy keresztül a gumimolekulákkal, ami molekulalánc szakadást vagy túlzott térhálósodást eredményez, ami a gumi tulajdonságainak megváltozását eredményezi. Az oxidáció a gumi öregedésének egyik fontos oka.
B) Ózon: Az ózonnak sokkal nagyobb a kémiai aktivitása, és pusztítóbb, mint az oxigén. A molekulaláncok is megszakadnak, de az ózon gumira gyakorolt hatása attól függően változik, hogy a gumi deformálódott-e vagy sem. Ha deformációhoz gumiként használják (főleg telítetlen gumi), repedések jelennek meg a feszültségi hatás irányában, ez az úgynevezett "ózonrepedés"; A deformált gumira felhordva csak oxidfilm képződik a felületen repedés nélkül.
C) Hő: A hőmérséklet emelése a gumi termikus repedését vagy termikus térhálósodását okozhatja. De a hő alapvető funkciója az aktiválás. Az oxigén diffúziós sebességének növelése és az oxidációs reakció aktiválása felgyorsíthatja a gumi oxidációs reakciósebességét, ami egy gyakori öregedési jelenség - a termikus oxigénöregedés.
D) Fény: Minél rövidebb a fényhullám, annál nagyobb az energia. A gumi károsító hatása a nagy energiájú ultraibolya sugárzás. Az ultraibolya sugárzás amellett, hogy közvetlenül okozza a gumi molekulaláncok törését és térhálósodását, fényenergiát is elnyelhet, és szabad gyököket termelhet, beindítva és felgyorsítva az oxidációs láncreakció folyamatát. A külső fény fűtő szerepet játszik. A fényhatás másik jellemzője (a hőhatástól eltérően), hogy főleg a tölgy felszínén nő. A magas ragasztótartalmú minták mindkét oldalán hálózati repedéseket mutathatnak, amelyeket "könnyű külső rétegrepedéseknek" neveznek.
E) Mechanikai igénybevétel: A mechanikai igénybevétel ismételt hatása alatt a gumi molekulaláncai megszakadnak, és szabad gyökök keletkeznek, ami oxidációs láncreakciókat vált ki, és egy mechanokémiai folyamatot hoz létre. Molekulaláncok mechanikai törése és mechanikusan aktivált oxidációs folyamatok. Hogy melyiknek van előnye, az a feltételeitől függ. Ezenkívül könnyű ózonrepedést okozni stressz hatására.
F) Nedvesség: A nedvességnek kettős szerepe van: Ha a gumi nedves levegőben esőnek van kitéve vagy vízbe áztatja, hajlamos a károsodásra, amelyet olyan tényezők okoznak, mint a vízben oldódó anyagok és a gumiban lévő hidrofil csoportok, amelyek kivonják és feloldódnak. , hidrolizálódik, vagy víz abszorbeálja. Különösen a vízbemerítés és a légköri expozíció váltakozó hatása esetén a gumi károsodása felgyorsul. Bizonyos esetekben azonban a víz nem károsítja a gumit, sőt még az öregedést is késlelteti.
G) Olaj: Ha használat közben hosszabb ideig érintkezik olajos közeggel, az olaj behatolhat a gumiba és duzzanatot okozhat, ami csökkenti a gumi szilárdságát és egyéb mechanikai tulajdonságait. Az olaj azért okozhatja a gumi duzzadását, mert miután az olaj behatol a gumiba, a molekulák diffundálnak egymással, ami a vulkanizátumok hálózati szerkezetének megváltozását eredményezi.
H) A gumit befolyásoló egyéb tényezők a kémiai közegek, a változó vegyértékű fémionok, a nagy energiájú sugárzás, az elektromosság és a biológia.
