A vékonyabb tömítések számos előnnyel járnak:
• Nagyobb kifújási ellenállás a belső közegnyomásnak kitett kisebb keresztmetszet miatt.
• Ismét alacsonyabb szivárgási arány a kisebb keresztmetszet miatt.
• Jobb nyomószilárdság és ezáltal nagyobb tömítés felületi terhelés (nyomás) biztonságosan alkalmazható vékonyabb tömítésre.
• Jobb rögzítőnyomaték megtartása a vékonyabb tömítések alacsonyabb kúszási relaxációs jellemzőinek köszönhetően.
• Maga a tömítés alacsonyabb költsége.
Ahol csak lehetséges" nehéz alkalmazni a valóságban. Mint fentebb említettük, a vastagabb tömítések jobban illeszkednek a súlyosan sérült vagy elvetemült karimákhoz, mivel a tömítés azon képessége, hogy kitöltse a karima egyenetlenségeit, a tömítés adott terhelés melletti összenyomásának mértékén alapul.
Mivel az összenyomhatóságot egy adott terhelésnél általában a tömítés eredeti vastagságának százalékában fejezik ki, a nagyobb eredeti vastagságú vastagabb tömítés valójában nagyobb távolságot nyom össze. Például egy 1.0 mm-es tömítés 10 százalékos összenyomása 0,1 mm-es összenyomást jelent. Egy 3.0 mm-es tömítés 10 százalékos összenyomásakor a tömítés 0,3 mm-re összenyomódik. Ez az extra tömítés összenyomás azt jelenti, hogy a vastagabb tömítés jobban kitölti a mélyebb karcolásokat vagy az alacsony foltokat, mint a vékonyabb tömítés. A tömítés összenyomhatóságától függően 1,0 és 2,0 mm vastag tömítések esetén látható egy példa a tömítés vastagságának változására az 1. táblázatban.
A vastagabb tömítés használatának előnyei azonban félrevezetőek lehetnek. Míg a vastagabb tömítés több karima egyenetlenséget tömít el, más problémákhoz is vezethet. A vastagabb tömítést jobban befolyásolja a hő, így nagyobb a kúszás relaxációja. A felületi nyomás változása a tömítés hőmérsékletnek való kitétele után két különböző vastagságú tömítés esetén a 2. táblázatban látható. Ha a tömítést 220 MPa-val terheljük, és 10 magasabb hőmérsékletnek van kitéve. 0 fokon 4 órán keresztül, a maradék tömítés felületi nyomása 1,0 mm vastag tömítésnél 210 MPa, 2,0 mm vastag tömítésnél 190 MPa (500 kN/mm merevség esetén). Ez azt jelenti, hogy a vastagabb tömítés több tömítés felületi nyomást veszít, ami a tömítés rövidebb élettartamához és nagyobb szivárgási arányhoz vezethet működés közben. A tömítés felületi nyomásának vesztesége magasabb hőmérsékleten még szembetűnőbb.
A vastagabb tömítésnek kisebb a nyomószilárdsága is, ezért kisebb az a maximális felületi terhelés, amelynek a tömítés károsodás nélkül ki lehet téve. Ez mind szobahőmérsékletre, mind magasabb hőmérsékletre vonatkozik. A tömítésre alkalmazható maximális felületi nyomás a hőmérséklet függvényében változik, és 1.0 és 2.0 mm vastagságú tömítés esetén látható a 3. táblázatban. A tömítés maximális felületi nyomása az alábbiak szerint határozható meg. szabványoknak, mint például az EN 13555.
Ezenkívül a tömítés és a karima közötti súrlódás is az egyik olyan tényező, amely meghatározza a csavaros karimás kötés kifújási ellenállását. A súrlódás a tömítés és a karima felületei közötti súrlódási tényező és a csavar teljes terhelésének kombinációja. Mivel a vékony tömítéseknél kisebb a kúszási feszültség, a csatlakozás nagyobb csavarterhelést tart fenn, ami jobb kifújásbiztonságot eredményez.
Végül, mivel valamennyi tömítésanyag bizonyos mértékben áteresztő, a közeg átjuthat a tömítés testén. A vastagabb tömítések szélesebb utat biztosítanak az áteresztéshez, és ezért nagyobb szivárgási arányt biztosítanak, de vegye figyelembe, hogy ennek fordítottja is előfordulhat. Ha egy tömítés túl vékony ahhoz, hogy alkalmazkodjon a karima egyenetlenségeihez, a hordozó átszivároghat, nem pedig a tömítésen keresztül. Ez még nagyobb szivárgási arányhoz vezethet, mint a vastagabb tömítés esetén. Ezért azok a karimák, amelyek elég laposak és érintetlenek a vékony tömítések kezeléséhez, sokkal szorosabban tömítenek egy vékonyabb tömítéssel.
A lemeztömítés anyagának típusa és a rendelkezésre álló nyomóterhelés szintén befolyásolja az adott hézag tömítéséhez szükséges vastagságot. A nagyobb összenyomhatósági értékekkel rendelkező tömítések nem igényelnek ugyanolyan terhelést, mint a keményebb, kevésbé összenyomható típusok a szoros tömítés érdekében.
Az összenyomhatóbb tömítések ugyanis jobban ki tudják kompenzálni a karima felületének egyenetlenségeit, ezért vékonyabb tömítések használhatók. A vastagabb tömítést igénylő karimák olyan problémákat okoznak, amelyeket a tömítésgyártó nem tud ellenőrizni. Ezért a legjobb megoldás a nagyobb rendelkezésre álló nyomóterhelésű karimák használata vagy tervezése, a felület jó állapotban tartása, és lehetőség szerint 1,5 mm vagy akár 10 mm vastagságú tömítések használata.
A kevésbé tökéletes karimákat azonban még le kell tömíteni. Ezt általában úgy érik el, hogy gondosan figyelembe veszik az alkalmazás összes változóját a tömítés anyagának stílusának és vastagságának kiválasztásakor. Konzultáljon a tömítés szállítójával a karimarendszer bármely alkalmazására vonatkozó konkrét útmutatásért. A megfelelő telepítés, mint mindig, elengedhetetlen.
Ezért a tömítést helyesen kiszámított kezdeti tömítésnyomással kell összeszerelni, és megfelelő szerelési eljárással kell felszerelni. A körkörös karimás csatlakozások megfelelő szerelőcsavar-nyomatékának kiszámításához javasoljuk, hogy használja az EN 1591 1. része szerinti számítási módszert, és a megfelelő szerelési eljárás háttérként használja az Európai Tömítőszövetség irányelveit.